VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


NEMECZ Ernő
( Losonc [Szlovákia], 1920. augusztus 22. - Budapest, 2021. november 25. )

geokémikus, egyetemi tanár

A földtudományok kandidátusa (1958), doktora (1968). Az MTA levelező tagja (1973), rendes tagja (1979). Szülei: Nemecz Sándor, Balázs Mária. Felesége: Nikolits Ilona háziorvos, az orvostudomány kandidátusa. Budapesten, 1942-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen oklevelet, 1944-ben egyetemi (ásványtan-földtan-vegytan) doktori címet kapott. 1942-től 1944-ig tanársegéd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 1945–1948-ban hadifogoly a Szovjetunióban. 1948–1949-ben tanársegéd a BME-en. 1949-től 1953-ig a VVE intézeti tanára, 1953 és 1990 között az Ásványtan–Kristálytan Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, 1990-től professor emeritus a VE-en. 1953–1954-ben a VVE dékánja, 1971–1980-ben rektora. 1953 és 1989 között a Hazafias Népfront Veszprém megyei elnöke. 1966-tól 1972-ig a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke. 1969-ben részt vett az UNESCO nemzetközi geológiai korrelációs program (IGCP) tervezésében., 1976–1985 az MTA Elnökség tagja. 1980-tól 1990-ig az MTA VEAB elnöke. 1985–1990 MTA X. Osztályának elnöke. 1993 és 1999 között az MTA Etikai Bizottság tagja. A Nemzetközi Agyagásványok Egyesülete (AIPEA) vezetőségének tagja. 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. Díjak, kitüntetések: a Szentpétervári Műszaki Egyetem hc. doktora, a Francia Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja. 1969 Akadémiai Díj. 1982 Állami Díj. 2020 Magyar Érdemrend Középkeresztje Csillaggal, polgári tagozat. Kutatásainak területei: ásványtan, különösen agyagásványtan, geokémia, ásványok röntgenanalízise, ásványi nyersanyagok. Elsőként írta le a clinoptilolit és mordenit zeolitfajták nagytömegű előfordulását a Tokaj hegységben. Világviszonylatban független másodikként fedezte fel a scarbroit, pirofillit 1 TC ásványokat magyarországi előfordulásokban. Behatóan foglalkozott az agyagásványok szerkezetével, tulajdonságaival és az ásványfajták azonosításával. Új eljárást dolgozott ki a talajok mineralógiai vizsgálatára. 1966–1972 között az Acta Geologica szerkesztőbizottsági tagja és a Földtani Közlöny felelős szerkesztője.
  M.: Agyagásványok Bp., 1973. – Clay Minerals Bp., 1981. – Termográfiai vizsgálatok, Ásványok röntgenanalízise fejezetek = Ásványtani praktikum I–II. köt. Bp., 1970. – A kerámiai anyagok kristálykémiája. = A kerámia elméleti alapjai. Bp., 1956. – Az üledékes petrológia újabb eredményei. (Társz.) Bp., 1971. Legfontosabb publikációi: Allevardite from Királyhegy, Tokaj Mountains Hungary. = Proc. Internat. Clay Conf. Stockholm, 1963. – Thermal behaviour of the adsorbed and interlaminar water content on montmorillonite. = Acta Geol., 1962. – Relationship between „flintclay” and bauxite formation in the Pilis Mountains. = Acta Geol., 1967. – Sodium bentonization, clinoptilization and adularization in the rhyolitic tuffs of Szerencs piedmont area. = Acta Geol., 1962. – A study of the independece of crystal lattice defects and mineral genesis by thermogravimetric methods. = Acta Geol., VI. – Sárospatakit kémiai és szerkezeti sajátosságai. = Földtani Közl., 1970. – Neueste Forschungsergebnisse auf dem Gebiet der Tonmineralien in Ungarn = Schrift. geol. Wissen, Berlin, 1976. – Les mineraux ferrifères des bauxites. = Acta Geol., 1954. – Phase transformation in the complex processing of red mud = Acta Chim. Sci. Hung., 1966. – Pyrophyllite 1 TC occurence at Pázmánd (Hungary) in fluorine-activised environment. = Acta Geol., 1984. – Processes in soils and paleosoils. A new method for study of weathering. = Geojournal, 1995. – The origin of the silt size quartz grains and minerals in loess. = Quaternary International, 2000.
  I.: VpMKÉL.